További sportok

Horgászat

 

 

Kedves Horgásztársak!

 

A célirányos halgazdálkodáshoz szükséges a kifogott halmennyiség ismerete és szinte elengedhetetlen a horgász-érdekvédelem hatékonyságához is. A napló kötelező vezetését és időbeni leadását kérjük, tekintse erkölcsi kötelességének is, azon túl, hogy ez törvényes előírásként a horgászat gyakorlásának feltételét is képezi.

 

1.) E napló vezetése:

A napló pontos, hű vezetéséhez a megfelelő helyre és módon kell a fogást bevezetni. A napló kategóriákat, fejléceket tartalmaz. Azt, hogy fogásunkat melyik oldalra kell beírnunk, az adott vízre váltott területi engedélyünk "mutatja meg", ha az azt kiadó szervet megnézzük.

Amennyiben a horgász olyan vízen ejtette zsákmányát, amelyre a területi engedélyt saját egyesülete bocsátotta ki, úgy az ,.I. Az egyesület saját vizei" címszó alatt kell azt bejegyeznie.

Ha a területi engedély kiadója más horgászszerv (egyesület, bizottság, szövetség), akkor "II. Más horgászkezelésű vizek" címszó rovataiba vezetjük be fogásunkat. Ha a területi engedély a Balatonra szól, nyilvánvalóan a "III. Balaton" címszó aláírjuk. A "IV. Halászati Szövetkezetek és kft.-k" gyűjtőkifejezés rovataiba általában a folyóvizeinken, azok holtágain, csatornákon, valamint a Fertő-tavon gazdálkodó szervezetek vízterületein ejtett zsákmányunkat vezessük be. Ezek - általában - hosszú nevét a naplóba hely hiánya miatt beírni nem tudjuk, de erre nincs is szükség, elegendő a vízterület neve után a gazdálkodó szerv azonossági számát beírni.

Ezek a következők: I. "Előre" HTSZ Győr; 3. Óbuda Mgtsz; 4. Közép-dunai Hal Kft. Ercsi; 5. Paksi HSZ; 6. Halértékesítő és Kisállattenyésztő Szövetkezet Tolna; 7. Baja Hal Kft.; 8. "Petőfi" HSZ. Mohács; 9. "Rákóczi" HSZ. ' Fehérgyarmat; 10. Szabolcsi Halászati Kft. Nyíregyháza; 1 I. Tiszavirág HSZ. Tokaj; 12. Dél-borsodi Halászati ás Juhászati Szövetkezet Gelej; 13. Szolnoki Halász Kft.; 14. Tiszaalpári Halászati KR.; 15. Tisza HSZ. Szeged; 17. Körős HSZ. Gyoma.

Tehát pl. a Győri Előre HTSZ Duna-szakaszót a beíráskor így jegyezzük be: Duna 1; a Szegedi Tisza HSZ. Tisza-szakaszát így: Tisza 15.

Az ismertetett kategóriák egyikébe sem tartozó vizeken {patakok, tavak, víztározók) ejtett fogást az

"V. Egyéb vizek" címszó alatti rovatokba vezessük be. (Magánszemélyek, vállalkozások, más

szervezetek vizei.)

A naplóba történő bejegyzéskor - miután annak helyét helyesen meghatározva a vízterület nevét bevezettük - a hal fajának megfelelő oszlopba jegyezzük, tömegét kilóban kifejezve, mindig kerekítve lefelé vagy felfelé, tehát dekát nem jegyzünk a naplóba. Ez azt jelenti. hogy az 50 dkg alatti testtömeget elhagyjuk, 50 dkg-ot vagy annál többet viszont egy egész kilónak veszünk. Így pl., ha a fogott hal mért vagy becsült tömege

1-1,5 kg közötti, akkor csak 1 kg-nak jegyezzük be, ha 1,5-2 kg közötti, akkor 2 kg-nak. Megjegyzendő. hogy - hacsak a helyi horgászrend nem szabályozza másképp - a méretkorlátozással védett halfajokat kifogásuk után nyomban, vagyis a horgászat folytatása előtt kell bejegyezni, az „Egyéb” kategóriába tartozókat a horgászhely elhagyása előtt, de naponta legalább egyszer, a bejegyzés golyóstollal történjen. Ha betelnek azok az oldalak, amelyekbe az adott víz tartozik, nincs akadálya annak, hogy - a fejlécet átjavítva - más vízterületek gyűjtőlapján, oldalán folytassuk a bejegyzést. Ha a napló így is betelne, kérjünk másikat onnan, ahol azt kaptuk. "Pisztráng" rovat hiányában a horgász valamelyik általa nem horgászott halfaj (leginkább a kecsege) nevét átjavítva annak rovatába jegyezze be a pisztrángot.

 

2.) Egy időben használható horgászbotok száma:

A 18 éven felüli horgász egy időben két horgászbotot használhat, legfeljebb 3-3 horoggal, de több felszerelt botot is készenlétben tarthat. Az ifjúsági horgász egyszerre csak egy bottal horgászhat, legfeljebb 3 horoggal.

 

3.) A fogási napló adatainak összesítése:

A fogási táblázatok végén található "Összesítés" rovatai megfelelnek a napló adatlapjai beosztásának.

(A vízterületek itt is azonos római számmál jelölve, öt csoportra vannak osztva.) Kérjük a kétoldalas táblázatot a napló leadása előtt kitölteni, azaz a megosztott részből az adatokat a megfelelő

helyre - összesítve - átvezetni.

 

4.) Fontos rendelkezések:

Kiemelten fontosak a tilalmi idők, a méret- és a mennyiségi korlátozások. Amikor ezt közzétesszük, megjegyezzük, hogy az egyes vízterületekre vonatkozó helyi horgászrend ezek alól kivételt tehet, viszont más vizek esetében szigoríthat. A horgászat megkezdése előtt tehát nem csak arról kell meggyőződni, hogy területi engedélyünk érvényes-e az adott vízterületre, hanem arról is, nincsenek-e ott az országos előírásoktól eltérőek érvényben.

 

A) Tilalmi idők 2001-ben

A természetvédelem alatt álló halfajok felsorolását (amelyeket egész évben tilos kifogni) az állami horgászjegy tartalmazza.

 

Faj szerinti fogási tilalmak:

. - csukát február 15-március 30-ig,

- süllőt, balint (ragadozó őn) március 1-április 30-ig

- kősüllőt március 1-június 29-ig,

- kecsegét március 1-május 31-ig,

.- pontyot, márnát és l0 kg-nál kisebb harcsát május 2-június 15-ig,

 - sebes pisztrángot október 1-tő1 december 31-ig kifogni tilos.

 

A meghatározott tilalmi idők a tilalom kezdeteként megjelölt nap 0 órájától kezdődnek és a befejező határnap 24. órájával fejeződnek be. A Balatonon tilos vízi járműről horgászni október 16-tól május 20-ig

22.00 órától reggel 5.00 óráig.

 

B) Méretkorlátozások

Tilos az alábbi méretűnél rövidebb halak kifogása:

kősüllő 20 cm; sebes és szivárványos pisztráng 22 cm; ponty, süllő, pisztráng-sügér 30 cm; rózsás márna, balin (ragsdozó őn), amúr, csuka 40 cm; kecsege 45 cm; harcsa 50 cm.

A haltest hossza alatt az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért távolságot kell érteni.

 

C) Mennyiségi korlátozások

a) A felnőtt horgász a méretkorlátozások alá eső halakból fajonként naponta 3 db-ot, összesen 5 db-ot foghat, egyéb halból 10 kg-ot. 5 db-ig ennek szem előtt tartásával bármilyen fajú mérettel védett hal fogható. Pl. 3 pontyhoz 2 süllő, vagy 3 balinhoz 2 csuka stb. Az "egyéb" gyűjtőszó s méretkorlátozás alá nem eső halfajokra vonatkozik, így a busára, s keszegfélére, a compóra, a kárászokra, a törpeharcsára stb. Amíg a zsákmány az e csoportba tartozó halakból a 10 kg-ot nem éri el, az olyan - bármekkora - hal is megtartható, amellyel a súlyhatárt a horgász túllépi. (Pl. 8 kg keszeg birtokában az esetleg fogott 15 kg-os busát megtarthatja.) A horgász szervezetek a tőrvényi előírásoknál szigorúbban is szabályozhatják a fogható mennyiségeket.

b) Az ifjúsági horgászokra vonatkozó előírások az előzőktől abban térnek el, hogy az ifjúsági horgász naponta a méretkorlátozás alá eső halakból fajonként 2 db-ot, összesen legfeljebb 3 db-ot foghat.

 

 

Vissza a főoldalra