Lovaglás

 

 

 

A lovassportnak, nemzetközi viszonylatban, a következő három ágát űzik: ugratás, háromnapos verseny (military) és idomítás (díjlovaglás). A lovasmérkőzések negyedik ága, a távlovaglás, egyelőre lekerült a nemzetközi versenyek műsoráról. Utoljára 1935-ben, Olaszországban rendeztek nemzetközi távlovaglást. Nálunk az utóbbi időben főleg tenyészkipróbálás céljából került sor ilyen versenyekre 100 km-es távon.

 

 

Ugratás

 

Olyan lovasmérkőzés, amelyet akadálypályám bonyolítanak le. Az ugratásnál a lovas ügyessége és a ló ugrásra való alkalmassága a döntő. A versenyző bizonyos hibákért, mint pl. akadály leütése, a ló részéről az engedelmesség megtagadása, a pálya megtételére kitűzött alapidő túllépése stb., hibapontokat kap.

 

 

A verseny menete

 

A rajtzászlók között való átlovaglás pillanatában megindítják az időmérőórát. A pályán összegyűjtött hibapontokat, vagyis az elkövetett hibákat a jegyzőkönyvben rögzítik. A célzászlók közti átlovaglás pillanatában leállítják az időmérőórát. Az a lovas a győztes, aki a pályát a legkevesebb hibaponttal lovagolta végig. Ha többen végeztek egyenlő számú hibaponttal, akkor a versenykiírásnak megfelelően:

- vagy a jobb idő dönti el az egyenlő hibapontosok között az elsőséget

- vagy az egyenlő hibapontosok között összevetéssel, meghatározott számú akadály újbóli ugratásával kell eldönteni, hogy ki a győztes.

 

Az ugratóversenyek értékelésének: másik módja az, amelynél nem hibapontokat, hanem büntető másodperceket adnak az elkövetett hibákért.

 

Az ilyen verseny menete: a rajtzászlók közötti átlovaglás pillanatában megindítják az órát. A pályán elkövetett hibákért a szabálykönyvben levő táblázat alapján megállapított másodperceket a versenyjegyzőkönyvben feljegyzik. A célzászlók közötti áthaladás pillanatában megállítják az időmvrőórát. Értékelésnél az indulás és érkezés közötti tiszta időhöz hozzáadják a büntető másodpercek összegét. Az eredmény tehát egyenlő a tiszta idő és a büntető másodpercek összegével. Győztes az a lovas, aki a pályát a legrövidebb összetett idő alatt teljesítette.

 

 

Háromnapos versenyek (Military)

 

A háromnapos verseny három versenyágból áll, amelyet a versenyző három egymást követő napon, ugyanazon a lovon teljesít, mégpedig:

1. nap: idomítottsági vizsga

2. nap: terepverseny, amely négy útszakaszból áll: A-útszakasz: utakon és ösvényeken kijelölt pálya, amelyet ügetésben vagy rövid vágtában kell megtenni; B-útszakasz: akadályversenypálya (steeple), amelyet vágtában kell végiglovagolni; C-útszkasz: azonos az A-útszakasszal; D-útszakasz: cross terepen kijelölt pálya akadályokkal, amelyet vágtában kell végiglovagolni;

3. nap: ugróverseny.

 

A lovasoknak az egyes versenyágakban szerzett pontjait a helyezési sorrend megállapítása céljából össze kell adni. Valamelyik versenyágból történő kizárás az egész versenyből való kizárást vonja maga után.

 

Ha a pontok összeadása után két vagy több versenyző azonos pontszámot ér el, a terep-akadálypályán elért jobb idő dönti el a helyezési sorrendet. Újabb pontegyenlőség esetén a gyorsasági akadályverseny jobb ideje dönt.

 

 

Idomítómérkőzések

 

Célja: bizonyságot tenni a ló helyes lovagoltatásáról, tökéletes engedelmességéről, izmainak és ízületeinek helyes áttornásztatottságáról, továbbá a lovas lovaglásban elért gyakorlottságának fokáról, lovának tökéletes ismeretéről, a lóra gyakorolt befolyásáról, a segítségek helyes alkalmazásáról, a lovas és lova közötti tökéletes összhangról.

 

A lovasnak az idomítómérkőzésen egy kötelező feladatot kell a három vagy öttagú bíráló bizottság előtt lovagolnia. Ennek a feladatnak a részletei, a verseny fokozatától függően, könnyebb vagy nehezebb követelményűek.

A Magyar Lovas Szövetség által kiadott hivatalos feladatok: ifjúsági, pótló, könnyű, közép A, közép B, közép C és nehéz osztályú díjlovaglás. A Nemzetközi Lovas Szövetség által kiadott hivatalos feladatok: a Szent György Díj, az intermediaire nemzetközi középosztály és a Grand Prix, az idomítás olimpiai nagydíja.

 

A feladatot a lovas egy 20 X 60 m nagyságú négyszögben lovagolja elő. A négyszög meghatározott pontjait betűkkel jelölik meg. Az előlovagolt feladat egyes részleteit a feladat szövegében meghatározott betűnél kell kőtelezően végrehajtani.

 

A részfeladatokat a bírák egymástól függetlenül, 0-tóI 10-ig terjedő pontokkal osztályozzák. A helyezési sorrend megállapítása úgy történik, hogy az összes bírák által adott pontokat összegezik. A legmagasabb pontszámot elért lovas lesz a győztes, a következő legmagasabb pontszámú a második és így tovább.

 

 

Felszerelések, létesítmények, pálya, fedett lovarda, akadályok leírása

 

A versenyzők felszerelése

 

Fekete lovaglósapka, nemzetközi idomítómérkőzéseken cilinder, fekete zakó, fehér lovaglónadrág, fekete csizma, fehér kesztyű. Nemzetközi ugrómérkőzéseken: fekete zakó helyett piros.

 

 

Lófelszerelés

 

Ugrómérkőzéseken csikókantár, ugrónyereg. Idomítómérkőzéseken nagykantár és idomítónyereg.

 

 

Pálya

 

Ugrómérkőzéseken rugalmas, lehetőleg gyepes talajú, körülkerített terület. Nagysága akkora, hogy rajta 600-1000 m hosszúságú ugrópálya (parcours) felépíthető legyen. Elengedhetetlen követelmény, hogy legyen, rajta vizesárok és esetleg még egy-két beépített akadály. Közelében melegítőpálya álljon rendelkezésre.

 

Az idomítómérkőzések pályája rugalmas, lehetőleg gyepes talajú, 20X6 m nagyságú, körülkerített négyszög, ellátva az előírásos betűjelzésekkel. Mellette melegítőpálya.

 

A háromnapos versenyek ugró- és idomítóvizsgájának pályája azonos az előbb leírtakkal. Terepverseny megrendezésére változatos, erdőkkel, rétekkel tarkított, jó talajú terület alkalmas, nem túlságosan nagy emelkedőkkel. Lehetőleg sok természetes akadály legyen rajta: patak, szárazárok, vizesárok, tó, ledőlt fatörzsek, kerítések stb.

 

A téli edzésmunkához és téli mérkőzések megrendezéséhez a mi éghajlati viszonyaink mellett elengedhetetlen a fedett lovarda. Alapterülete 30 X 70 m, vagy annál nagyobb legyen. Talaja: szilárd alapon sózott fűrészpor, amely rugalmas és pormentes. Legyen világos, jó nagy ablakokkal, és az esti munkához rendelkezzék jó világító berendezéssel.

 

Az akadályok hasonlítsanak a valóságban előfordulókhoz. Legyenek változatosak, keltsenek szilárd benyomást, de azért dönthetőek legyenek. Korszerű követelmény, hogy sok legyen köztük a tömör, masszív akadály, mint pl. kőfalutánzat stb. Magasságuk és szélességük a versenyek követelményeitől függ. Olimpiai követelményű nemzetközi versenyek akadályanyaga tegye lehetővé 1,60 m magas, 2,20 m széles akadályok felépítését és egyes akadályai legyenek 2 m magasságig és azon felül emelhetők (Puissance). A vizesárok 4 m széles legyen, és ezt elugrató sövénnyel 5 m-ig lehessen szélesíteni.

 

 

Sportlótenyésztés

 

A teljesítmények, a követelmények az utóbbi évtizedekben, miként minden sportágban, úgy a lovassportban is szinte hihetetlen módon felfokozódtak. A mai nagy világversenyek 1,60-2 m körüli akadályait az eddigi híres, acélos, bátor, gyors, de viszonylagos kis testtömegű magyar lovak közül csak egyes kivételes egyedek képesek eredményesen leküzdeni. Miként az embersportban a kiváló magasugrók, a kosárlabdázók általában szálas, magas emberek, ugyanígy a nagy teljesítményre képes ugrólovak is, ritka kivétellel, nagy testtömegű, a régi magyar sportlovak átlagos magasságát lényegesen meghaladó nagyságú egyedek.

 

Ezért tűzte ki célul a magyar lótenyésztés egy nagyobb testtömegű, erőteljesebb típusú sportoló tervszerű kitenyésztését, a régi magyar lovak kiváló tulajdonságai, az acélosság, a sebesség, a rugalmasság, a bátorság és nem utolsósorban az intelligencia megőrzése mellett.

 

Ennek a sportlótípusnak a kitenyésztése nemcsak lovasaink eredményes versenyeztetése céljából szükséges, hanem elsőrangú népgazdasági érdek is. A külföld lovassportja rendkívüli módon kiterebélyesedett, népszerűsödött. Ezért igen nagy a kereslet a jó teljesítményekre képes sportlovak iránt. Egy korszerű sportlótípus kitenyésztése tehát sok értékes valutát is biztosíthatna országunknak.

 

 

Vissza a főoldalra