Birkózás

 

 

 

A versenyzők arra törekszenek, hogy ellenfelüket kétvállra fektessék vagy több és értékesebb fogással szerezzék meg a győzelmet.

 

A birkózóversenyeket kötöttfogásban és szabadfogásban rendezhetik meg. A kötöttfogású birkózásban a fejtől számítva csak derékig szabad megfogni az ellenfelet, gáncsolni és lábat fogni tilos. Általában tilos a láb bármilyen cselekvő használata. A szabadfogású birkózásban lábat fogni gáncsolni is szabad.

 

 

A sportághoz szükséges szerek és felszerelések

 

A versenyzők csak vállpántos, egész birkózómezben és birkózócipőbe mérkőzhetnek. A cipőnek nem lehet sarka. A talpa lehetőleg gumiból készüljön. A cipőn nem lehet fűzőkarika vagy kapocs; tilos a cipőre vasa vagy más olyan tárgyat szerelni, amely sérülést okozhat. Gyűrűt, karkötőt karórát, nyakláncot, vagy olyan tárgyat, amely sérülést idézhet elő, nem viselhet a versenyző.

 

Birkózóversenyt csak szabályos birkózószőnyegen szabad lebonyolítani A szabályos birkózószőnyeg 8 X 8, de legalább 6 X 6 méter nagyságú és 10 cm vastagságú. Tengeri fűvel vagy szőrrel tömik ki. Újabban csak műanyag szőnyegeket készítenek.

 

A birkózószőnyeg legyen sima, egyenlően tömött és elég puha, hogy a versenyzők a lendületi dobásoknál se sérüljenek meg. Legyen elég rugalmas is, hogy a versenyzőket a gyors mozgásban ne akadályozza. A szőnyeget puha szőnyegtakaróval kell befedni. A takaró közepét 100 cm átmérőjű, 10 cm széles, a takarótól elütő színű körrel kell megjelölni. A szőnyeg körül - a versenyzők és a nézők testi épségének biztosítására - 120 cm széles területet védőszőnyeggel kell befedni. Újabban már kör alakú szőnyegen rendezik a versenyeket. Ennek sugara 4 m.

 

 

A sportág főbb szabályai

 

A versenyzők testsúlyuknak megfelelően különböző súlycsoportokba tartoznak. Valamennyi korcsoportban 10-10 súlycsoport van.

 

 

A súlycsoportok a következők:

 

Ifjúságiak (18 évig)

Juniorok és felnőttek (18 évtől)

 

 

48 kg-ig

70 kg-ig

48 kg-ig

74 kg-ig

52 kg-ig

75 kg-ig

52 kg-ig

82 kg-ig

56 kg-ig

81 kg-ig

57 kg-ig

90 kg-ig

60 kg-ig

87 kg-ig

62 kg-ig

100 kg-ig

65 kg-ig

87 kg felett

68 kg-ig

100 kg felett

 

 

A verseny technikai lebonyolítása a versenybíróság feladata. Minden versenyen és mérkőzésen egy szőnyegelnöknek, egy vezetőbírónak és egy pontozóbírónak kell működni.

 

A benevezett versenyzők testsúlyát a verseny minden napján pontosan le kell mérni. Ha a verseny egy napnál tovább tart, a mérést az első napon három, a többi napon pedig két órával a mérkőzések kezdete előtt kell megkezdeni. Ha a verseny csak egynapos, a mérést két órával a mérkőzések előtt meg kell kezdem. A méréshez súllyal működő tizedesmérleget kell hasznáni. A versenyzőknek teljesen ruhátlanul kell a mérlegre állniuk. A mérési idő alatt többször is a mérlegre állhatnak mindaddig, amíg a súlycsoportnak megfelelő testsúlyt el nem érik.

 

Egyéni és egyéni-csapatversenyen minden versenyzőnek elsősorban abban a súlycsoportban kell indulnia, amelybe benevezték. Ha azonban a lemért versenyző a testsúlya miatt magasabb súlycsoportba jut, akkor abban a súlycsoportban kell indulnia. Kettővel magasabb súlycsoportban semmiképpen sem indulhat.

 

A versenyző annál a súlycsoportnál alacsonyabban, mint amelyikbe benevezték, még akkor sem indulhat, ha testsúlya az alacsonyabb súlycsoportnak felel meg.

 

Csapatversenyen a versenyzők a testsúlyuknak megfelelő, vagy a közvetlenül következő (eggyel magasabb) súlycsoportban indulhatnak. A verseny második és azt követő napjain eggyel magasabb súlycsoportban mérlegelhetnek, mint az első napon. Ebben az esetben azonban az első napi súlycsoportjukban a verseny folyamán nem indulhatnak többé, hanem csak az újonnan mérlegelt, vagy az utána közvetlenül következő magasabb súlycsoportban.

A mérkőzés addig tart, amíg az egyik versenyző kétvállra fekteti a másikat; az ifjúsági, a junior és felnőtt korcsoportokban azonban legfeljebb 9 percig, míg a serdülőknél 6 percig tarthat a mérkőzés. Az időmérő köteles az időt percenként hangosan bemondani.

 

A mérkőzést csak a vezetőbíró, vagy - a vezetőbíró útján - a vers bíróság elnöke állíthatja meg. A versenyző a küzdelmet önként csak a: veszélyére hagyhatja abba, mert ellenfele szabadon támadhat addig, a a vezetőbíró a mérkőzést sípjellel meg nem állítja. A mérkőzést meg állítania a vezetőbírónak, ha:

 

- valamelyik versenyző kétvállra kerül

- a menetidő valamelyik része letelik

- a versenyzők lekerülnek a szőnyegről

- valamelyik versenyzőt alulra akarja küldeni

- valamelyik versenyző megsérül

- a mérkőzés pontozással ér véget

-  az alul levő versenyzőt fel akarja állítani

- az egyik vagy mindkét versenyzőt figyelmeztetni akarja

- az egyik vagy mindkét versenyzőt meg akarja inteni

- intézkedni akar

- a szőnyegelnök a mérkőzés megállítását kívánja

 

 

A küzdelem folytatására önhibáján kívül képtelen versenyzőt kíméleti; idő illeti meg. A kíméleti idő a mérkőzés alatt összesen 5 percig tarthat.

 

A kíméleti idő letelte után a versenyzőknek abban a helyzetben kell folytatniuk a mérkőzést, amelyben abbahagyták. Azt a versenyzőt, akinek kíméleti ideje letelt, és a vezetőbíró felszólítására a küzdelmet nem tudja azonnal folytatni, kétvállal legyőzöttnek, ellenfelét pedig kétvállal győzőnek kell nyilvánítani.

 

A birkózómérkőzések menetideje 2, illetve 3 részre oszlik. Az egyes', szakaszok a következők:

 

úttörő versenyeken

2 + 2 perc

serdülő versenyeken

3 + 3 perc

ifjúsági versenyeken

3 + 3 + 3 perc

felnőtt és junior versenyeken

3 + 3 + 3 perc

 

 

Az egyes szakaszok között 1 perces szünetet kell tartani, ez a pihenőidő.

 

A mérkőzést mindig állásban kell kezdeni. Ha az egyik versenyző szőnyegre viszi a másikat, a küzdelem lent folyik tovább mindaddig, amíg a szőnyegre vitt versenyző fel nem áll. Ekkor újból állásban folyik tovább a mérkőzés.

 

A mérkőzés végződhet tussal vagy pontozással. Tussal végződik a mérkőzés akkor, ha az egyik versenyző ellenfelét kétvállra fekteti és a tust a szabályok szerint megad~ák. A mérkőzésnek az a győztese, aki ellenfelét kétvállra fektette.

 

Tussal egyenlő értékű győzelmet ér el az a versenyző, akinek:

 

- ellenfele a mérkőzésre nem áll ki

- ellenfele a mérkőzéstől visszalép

- ellenfele a mérkőzést feladja

- ellenfelét leléptetik, illetve a versenyből kizárják

- ellenfele tusveszélyes helyzetben megtévesztő módon sérülést színlel, ~ ennek szóban, vagy más módon kifejezést ad és ezért a vezetőbíró sípjellel megszakítja a mérkőzést

 

 

Pontozással végződik a mérkőzés akkor, ha a versenyzők a menetidőt

végigbirkózzák. A mérkőzésnek az lesz a győztese, aki a mérkőzés során legalább 1 ponttal többet kapott, mint ellenfele.

 

Döntetlen a mérkőzés eredménye akkor, ha a két versenyző pontjainak száma egyenlő.

 

Állásban kell folytatni a mérkőzést például a következő esetekben:

 

- ha a versenyzők állásban kerülnek le a szőnyegről

- ha a dobott versenyző a szőnyegen kívülre esik

- ha a dobott versenyző két vagy három végtagjával a védőszőnyegre esik

- ha a dobott versenyző feje a szőnyegen kívülre kerül

- ha az emelő versenyző mindkét lábával lelép a szőnyegről

- ha az alul levő versenyző úgy hagyja el a szőnyeget, hogy az ellenfele nem marad rajta

- ha az alul levő versenyző úgy menekül, hogy a szőnyeg szélén felállva ellenfelével szembe fordul

 

 

Térdelő helyzetben kell folytatni a mérkőzést például a következő esetekben:

 

- ha a versenyzőt leviszik, mögé kerülve rögzítik és a szőnyegre való lekerüléskor uralják

- ha az alul levő versenyzőn a szőnyeg elhagyásakor ellenfele rajta marad

- ha az alul levő versenyző a szőnyeg szélén felállva menekül a szőnyegről és ellenfelével nem fordul szembe

 

 

Szabályos térdelő helyzet

 

Az alul levő versenyzőnek a szőnyeg közepén, fejjel a versenybíróság asztala felé, mindkét kezére és mindkét térdére kell ereszkednie. Karjait ki kell nyújtania és kezének a térdétől legalább 20 cm távolságra kell lennie. Lábát nem teheti keresztbe, de lábfejére ráülhet.

 

A birkózók célja, hogy az ellenfelet kétvállra fektessék és így tussal győzzenek.

 

Tusnak nevezzük azt, amikor a versenyzőnek mindkét válla egyszerre legalább 1 másodpercig érinti a szőnyeget. A versenyző fejének is a szőnyegen belül kell lennie.

 

A tus nem érvényes a következő esetekben:

 

- ha a tushelyzet nem tart legalább 1 másodpercig

- ha a versenyző feje és két válla nincs a szőnyegen

- ha a hidaló versenyző fejével kicsúszik a szőnyegről és közben kétvállra kerül

- ha a versenyző úgy kerül kétvállra, hogy ellenfelével nem volt kapcsolatban

- ha a tus a gongütéssel egyidejűleg, vagy a gongütés után történik.

 

 

Vissza a főoldalra