Budapesti Regionális Judo Szövetség

1085. Budapest, Somogyi Béla u. 13.

 Telefon/Fax: +36 1 338-3100

E-mail: brjsz@jdse.t-online.hu

 

 

A Budapesti Regionális Judo Szövetség

alapszabálya

 

 

 

I. Általános rendelkezések

 

1. §

 

(1)   A Budapesti Regionális Judo Szövetség (a továbbiakban Szövetség) a Magyar Judo Szövetség (továbbiakban: MJSZ) szervezeti egységeként a MJSZ - hez tartozó sportág regionális feladatainak ellátására - a MJSZ Alapszabálya 20. §-ában foglaltak alapján – a következők szerinti átalakulással létrehozott regionális Szövetség:

(2)   A Szövetség jogelődje a társadalmi szervezetként működött Budapesti Regionális Judo Szövetség, amely a 2004. szeptember 09-én megtartott közgyűlésén megállapította a 2004. évi I. törvény (törvény a sportról, továbbiakban Sp. tv.) alapján átalakulásának szükségességét, és kimondta társadalmi szervezetként megszűnését, illetve nevének átadását a Szövetségnek

(3)   A Szövetség jelen Alapszabályát a kiemelkedően közhasznú szervezetként működő, a judo sportágban országos Szakszövetségként létrehozott Magyar Judo Szövetség Alapszabályának figyelembe vételével fogadta el.

(4)   A Szövetség működési területének judo szakággal foglalkozó, önkormányzati elv alapján működő - köztestületi feladatokat is ellátó - területi közhasznú társadalmi szervezet.

(5)   A Szövetség jogi személy, amely jogi személyiségét a Sp. tv. 25. § (1) bekezdése alapján a MJSZ-tól származtatja és az általa kért bírósági bejegyzéssel nyeri el.

(6)   A Szövetség tagja lehet más szakszövetségek és sportszövetségek területi szervezeti egységeivel létrehozott területi szervezetnek, illetve közreműködhet ilyen szervezet létrehozásában.

(7)   A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt,

 

2. §

 

(1)

A Szövetség neve:

Budapesti Regionális Judo Szövetség

(2)

A Szövetség székhelye:

1053 Budapest, Curia utca 3.

(3)

A szövetség működési területe:

Budapest Regionális területe

(4)

A szövetség alapításának éve:

1985. év

(5)

A szövetség pecsétje:

kör alakú, egy vonalas szegéllyel, körben felírás: Budapesti Regionális Judo Szövetség

 
II. A szövetség célja és feladata

 

3.§ A Szövetség célja és feladata

 

(1)   A Szövetség célja:

a)A judo népszerűsítése és eredményességének növelése.

b)     Budapest székesfőváros önkormányzata és a kerületi önkormányzatok szervei, illetve állami szervek, anyagi és erkölcsi támogatásával, saját bevételek biztosításával a Régióban szervezni, irányítani és ellenőrzi az a) pontba felsorolt valamennyi tevékenységet.

c)Képviseli a Szövetség tagjainak érdekeit az országos szervezetben.

d)     Részt vesz a helyi, a regionális és nemzetközi kapcsolatok ápolásában

(2) A Szövetség feladata:

a)      a judo népszerűsítésének, terjesztésének és fejlődésének elősegítése,

b)      a judo regionális versenynaptárainak összeállítása,

c)      a judo regionális bajnokságainak és egyéb versenyeinek kiírása, szervezése,

d)      a budapesti válogatott összeállítása, versenyeztetése, - a lehetőségek szerint,

e)      közreműködés a judo sporttal, az judo oktatással foglalkozó sportszakemberek, képzésében, továbbképzésében,

f)        tagjai érdekvédelmének ellátása,

g)      szakmai alapkövetelményi vizsgák rendezése és az alapfokú versenyeztetés elősegítése, szervezése, ellenőrzése,

h)        az úszósport területi képviselete bel- és külföldön,

i)        kapcsolattartás: a Magyar Judo Szövetséggel és annak regionális szövetségeivel, a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok illetékes szerveivel, a Fővárosi és kerületi Diáksport-bizottságokkal, a Szövetség működési területén és ahhoz kapcsolódó régióban működő más sportszervezetekkel,

j)       a MJSZ által átruházott feladatok ellátása,

k)      a jelen Alapszabályban meghatározott egyéb tevékenység elvégzése,

l)       a szövetség fegyelmi szabályzatának megalkotása és annak területi alkalmazása,

m)     felvilágosítás és vélemény adás a sportág régiós ügyeiben,

n)     a budapesti versenybírók nyilvántartása, foglalkoztatása, továbbképzése, továbbá közreműködik a minősítésükben és versenybírói tanfolyamok szervezésében,

o)      a Szövetség fegyelmi szabályzatában meghatározott fegyelmi jogkör gyakorlása a szövetség tagjai felett,

p)      a sportággal kapcsolatos reklám és propaganda tevékenység,

r)       a Fővárosi Önkormányzattal és a kerületi önkormányzatokkal létrejövő támogatási szerződések megkötése a Sp. tv.  25. § (3). Bekezdés d) pontjában foglaltak alapján,

s)       szponzori szerződések megkötése.

 

III. A Szövetség tagsága

 

4. § a Szövetség tagjai:

 

a)      rendes tagok,

b)      pártoló tagok,

c)      tiszteletbeli tagok,

 

A Szövetségnek – külön belépés nélkül – rendes tagjai mindazok a sportszervezetek, amelyek az 1. §. (4). bekezdés szerinti szakágakban tevékenykednek, Budapest régiós területén székhellyel rendelkeznek és ekként a MJSZ tagdíjfizető tagjai.

A Szövetség pártoló tagja lehet az a jogi vagy természetes személy, amely (aki) az Alapszabályt elfogadja és a Szövetség támogatását vállalja.

A szövetség tiszteletbeli tagjaivá azok a természetes személyek választhatók, akik kimagasló tevékenységükkel a szövetség célkitűzéseit és feladatait elsősorban erkölcsileg támogatják.

 

5. § A tagsági jogviszony keletkezése

 

(1) A rendes tagok esetében a tagsági jogviszony a 4. § (1) bekezdése alapján jön létre.

(2) A pártoló tag felvételéről az ügyvezető elnökség határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség közgyűléséhez lehet fellebbezni. A közgyűlés a fellebbezésről a következő rendes ülésén köteles tárgyalni.

(3) A Szövetség elnökségének előterjesztése alapján a tiszteletbeli tagok megválasztása a szövetség közgyűlésének hatáskörébe tartozik.

 

6. §. A tagsági jogviszony megszűnése

 

(1)   Törléssel szűnik meg a 4. § (1) bekezdés szerinti sportszervezet tagsága, ha a MJSZ

       tagsága megszünik

(2)   A pártoló és a tiszteletbeli tagok tagsága megszűnik:

a) törléssel szűnik meg a tagság a tag halállal vagy jogi személyiséggel rendelkező tag esetén jogutód nélküli megszűnésével,

b) kilépéssel,

c) kizárással.

(3)   A Szövetségből való kizárást csak szabályszerűen lefolytatott fegyelmi eljárás során        .  .     kiszabott szankcióként lehet alkalmazni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a (4) .   . .  .. bekezdés az irányadó.

(4)   A Szövetségből való kilépést legkésőbb a pártoló és a tiszteletbeli tagoknak folyó év .   .. …..december 31.-ig írásban kell közölniük a szövetség elnökségével, ellenkező esetben a . …..tagság további egy évig fennmarad. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsági jogviszony …..idején keletkezett vagy vállalt kötelezettségeinek teljesítése alól, azonban megszűnik ezen …..kötelezettség teljesítésével össze nem függő, a tagsági jogviszonyból eredő jogainak …..gyakorlása.

 

7. § A tagok jogai és kötelezettségei

 

(1) A Szövetség rendes tagjának jogai:

a)      Részt vehet a szövetség tevékenységében és rendezvényein,

b)      részt vehet a szövetségi közgyűlés határozatainak meghozatalában,

c)      a szövetség tisztségviselőinek választásán részt vehet, választhat és abba tisztségviselővé választható,

d)      észrevételt, javasatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban.

 

(2) A Szövetség rendes tagjának kötelezettségei:

a)      A sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése,

b)      a szövetség alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a szövetség szervei által hozott határozatoknak a megtartása, illetőleg megtartásának biztosítása,

c)      a szövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,

d)      a sportág népszerűsítése.

 

(3) A Szövetség pártoló és tiszteletbeli tagjainak jogai:

a)      Személyesen vagy képviselője útján tanácskozási joggal részt vehet a szövetség közgyűlésén,

b)     tisztségviselővé választható,

c)      véleményt nyilváníthat a szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, és javaslatokat tehet a sportágat érintő kérdések megtárgyalására.

 

(4) Szövetség pártoló és tiszteletbeli tagjainak kötelezettségei:

a)      A sportág fejlődésének elősegítése és népszerűsítése,

b)      a Szövetség alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a szövetség által hozott határozatoknak a megtartása,

c)      a Szövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,

d)      a pártoló tag esetében a támogatási összeg megfizetése.

 

IV. A Szövetség szervezete

 

8. §. A Szövetség szervezete

 

-         rendes közgyűlés,

-         rendkívüli közgyűlés,

-         elnökség,

-         elnök,

-         fegyelmi bizottság,

-         számvizsgáló bizottság,

-         egyéb bizottságok és referensek,

-         főtitkár,

(1)   A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amelyeket a tagok küldöttei képviselnek. A közgyűlés az alapszabályban rögzített módon a szövetséget érintő minden kérdésben dönthet.

(2)   A szövetség rendes közgyűlését évenként legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés időpontját a szövetség elnökségének legalább egy hónappal az ülést megelőzően meg kell állapítania, és annak helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről, és a beterjesztett javaslatokról a rendes tagokat, valamint a közgyűlésen szavazásra jogosultakat legkésőbb az ülést megelőzően 15 nappal írásban értesíteni kell. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a közgyűlés helyéről és időpontjáról a hírközlési szervek útján, vagy más megfelelő módon kell tájékoztatni.

(3)   A közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek a Szövetség rendes tagjai, illetve a Szövetség elnökségének tagjai.

(4)   A szövetség közgyűlésén az egy sportegyesületek a szavazati jogukat  önállóan gyakorolják  képviselőik útján.

(5)   A közgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik. A szövetség rendes tagjainak, legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban be kell jelenteniük azt a személyt, aki a szavazati jogot gyakorolja.

 

10. § A közgyűlés határozatképessége.

 

(1)   A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint fele jelen van. A közgyűlés létszámába nem számítható bele az a sportegyesület, amely nem kíván a BRJSZ keretein belül működni, hanem kizárólag az országos szövetségben kívánja gyakorolni a jogait.

(2)   Ha a közgyűlés eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani és harminc napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés összehívásának időpontját az eredeti meghívó tartalmazhatja.

 

11. § A közgyűlés napirendje.

 

(1) A közgyűlés napirendjét a szövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé.

(2)  A Szövetség rendes közgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell:

a)      A Szövetség tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámoló és annak jóváhagyásra történő előterjesztése,

b)      a közhasznú jelentés előterjesztése, amelynek tartalmaznia kell:

·        a számviteli beszámolót,

·        a költségvetési támogatás felhasználását

·        a vagyoni felhasználásra vonatkozó kimutatást,

·        a cél szerinti juttatások kimutatását,

·        a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a Fővárosi és helyi önkormányzatoktól, a települési önkormányzatok társulásaitól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

·        a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

·        a közhasznú tevékenységről szóló rövid, tartalmi beszámolót.

c)      a szövetség tagjai által beterjesztett javaslatok megtárgyalása.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában említett javaslatokat (tagok javaslatai) abban az esetben kell napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés időpontja előtt legalább két héttel benyújtották az elnökséghez. Az e határidő után, vagy a szövetség közgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha azt a közgyűlés kétharmados többsége elfogadja.

 

12. § A közgyűlés hatásköre

 

(1)   A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)      Az alapszabály megállapítása és módosítsa,

b)      az elnökség éves szakmai beszámolójának elfogadása,

c)       az ügyvezető elnökség számvitelről szóló 2000 évi C. törvény szerinti beszámolójának elfogadása,

d)      az szövetség éves szakmai és pénzügyi tervének elfogadása,

e)      az elnökség és az ellenőrző testület(ek) elnökének, továbbá tagjainak megválasztása és annak visszahívása,

f)        a tiszteletbeli tagok megválasztása,

g)      a szövetség - más szerv hatáskörébe nem utalt – szabályzatainak megállapítása és módosítása,

h)      a pártoló és tiszteletbeli tagfelvételének, valamint ezen tagok kizárásának kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása,

i)        mindazok a kérdések, amelyeket a jogszabály, vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg, amelyeket a közgyűlés a saját hatáskörébe von.

(2)    Két közgyűlés között az elnökség a szövetség legfőbb végrehajtó és irányító szerve.

(3)    Az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott hatásköröket a szövetség folyamatos működésének biztosítása érdekében az elnökség gyakorolja, amennyiben közgyűlés valamilyen indokolt és elháríthatatlan akadály miatt nem hívható össze. Az elnökség az akadály elhárultát követően rendkívüli közgyűlést köteles összehívni és a meghozott határozatokat a közgyűlés elé köteles terjeszteni elfogadásra

(4)   Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott hatáskört az elnökség gyakorolja, amennyiben a közgyűlés összehívására nem került sor. A határozat meghozatalát követő közgyűlésen az elnökség köteles a meghozott határozatról beszámolni.

(5)    A (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően meghozott elnökségi határozatot a közgyűlés többségi határozattal hatályon kívül helyezheti, és új határozatot hozhat.

 

13. § A közgyűlés határozathozatala

 

(1)   A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének szavazata dönt.

(2)   A közgyűlésen szavazási kötelezettség áll fenn. A szavazási kötelezettség alól – indokolt esetben – a közgyűlés elnöke adhat felmentést.

(3)   A 12. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a határozat meghozatalához a jelenlévő tagok kétharmados szavazat többsége szükséges.

(4)   A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a szavazásra jogosultak egyharmada indítványozza.

(5)   A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, megjelentek számát, (ha lehet névszerit), elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat a szavazati arány feltüntetésével. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá. A közgyűlés elején megválasztott két személy a jegyzőkönyvet aláírásukkal hitelesítik.

(6)   A közgyűlésen meghozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a közgyűlésen hozott döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A határozatokról az érintett szerveket, személyeket a határozat vagy jegyzőkönyv kivonat megküldésével értesíteni kell.

(7)   A szövetség közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés többségi határozattal korlátozhatja, vagy kizárhatja, amennyiben ezt üzleti titok vagy a személyiségi jogok védelme indokolja.

(8)   A közgyűlés határozatai nyilvánosak, a szövetség titkárságán hozzáférhetőek, abba bárki betekinthet, illetve saját költségén másolatot készíthet.

 

14. § A tisztségviselők megválasztása

 

(1)   A közgyűlés hatáskörébe a következő tisztségviselők megválasztása tartozik:

a)      az elnök,

b)      az alelnök

c)      a főtitkár,

d)      a számvizsgáló bizottság elnöke és tagjai.

e)   dan kollégium elnöke

f)    bíró bizottság elnöke

g)   edző bizottság elnöke

(2)   A szövetség tisztségviselőit a közgyűlés négy évre választja. A szövetség tisztségviselőit a közgyűlés újra választhatja.

(3) A tisztségviselőket megválasztó közgyűlés előtt legalább egy hónappal a szövetség elnöksége jelölőbizottságot hív össze. A jelölőbizottságnak az (1) bekezdésben meghatározott tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát a bizottság elnöke terjeszti a közgyűlés elé.

(4)  A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik.

(5) Megválasztottnak azt a tisztségviselőt kell tekinteni, aki a jelenlévő, választásra jogosult tagok által szabályosan leadott szavazatok 50% + 1 szavazatát megszerezte.

Több jelölt esetén, ha az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a választáshoz szükséges szavazatok mértékét, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban az a három jelölt vehet részt, akik az első választási fordulóban a legtöbb szavazatot szerezték meg. Abban az esetben, ha a második fordulóban sem szerzi meg valamelyik jelölt a leadott szavazatok 50%+1 szavazatát, akkor harmadik választási fordulót kell tartani úgy, hogy a második fordulóban résztvevő három jelölt közül a legkevesebb szavazatot kapott jelölt a harmadik fordulóból kiesik. A harmadik fordulóban résztvevő két jelölt közül az tekintendő megválasztottnak, aki a szavazatok egyszerű többségét megszerezi.

 

Ha az első választási fordulóban három jelölt indul és egyik jelölt sem szerzi meg a megválasztáshoz szükséges 50%+1 szavazatot akkor a második választási fordulóból a három jelölt közül a legkevesebb szavazatot megszerzett jelölt kiesik és megválasztottnak az a jelölt tekintendő, aki a második fordulóban a szavazatok egyszerű többségét megszerzi.

(6) A szövetség tisztségviselője nem lehet, akit a bíróság határozatában jogerősen szabadságvesztésre ítélt, illetve akit a közügyek gyakorlásától eltiltottak.

 

VI. rész A Szövetség rendkívüli közgyűlése

 

15. § (1) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

 

(1)A Szövetség elnökségének többségi határozata alapján,

a///)      a szövetség rendes tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza,

b///)      ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv illetve a M JSZ elrendeli,

c///)       egyéb, az alapszabályban meghatározott esetben.

(2)  A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül össze kell hívni.

(3)  A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a szövetség rendes közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadók.

 

VII. A Szövetség  elnöksége

 

16.§ A elnökség hatásköre

.

(1) A Szövetség tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban a szövetség elnöksége irányítja. Az elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyet a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetve a szövetség más szervének hatáskörébe utalt.

(2) Az elnökség feladatai:

a)      A Szövetség rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása,

b)      a Szövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete,

c)      gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, és a végrehajtás ellenőrzése,

d)      a Szövetség szervezeti és működési szabályzatának, valamint a gazdálkodási szabályzatnak megállapítása és módosítsa és ennek a közgyűlés elé terjesztése megerősítésre,

e)      a Szövetség működésével kapcsolatos szabályzatok megállapítása, és módosítása az alapszabály, valamint a fegyelmi szabályzat kivételével a 12. §. (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével,

f)        a Szövetség számviteli törvény szerinti pénzügyi beszámolójának megállapítása, elnökség általi elfogadása és a közgyűlés elé történő beterjesztése elfogadás céljából,

g)      a Szövetség közhasznú jelentésének elkészítése és beterjesztése,

h)      az Szövetség éves pénzügyi tervének megállapítása az elnökség általi elfogadása és a közgyűlés elé való beterjesztése elfogadás céljából,

i)        a Szövetség szakmai munkájáról szóló éves beszámoló, illetve a következő év szakmai tervének elkészítése és ezek a közgyűlés elé beterjesztése,

j)        a 12. § (2) és (4) bekezdésben rögzített feladat végrehajtása,

k)      bizottságok létrehozása és megszüntetése – a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével,

l)        az általa létrehozott bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása, illetve felmentése, referensek megbízása és felmentése,

m)    a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselők megválasztása (kinevezése) és felmentése, valamint velük  szemben a munkáltatói jogkör gyakorlása,

n)      az elnökségből valamint a bizottságokból kivált személyek, új személyek megválasztása, a 14. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.

o)      a pártoló tagfelvételi kérelmek elbírálása,

p)      a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása,

q)      olyan támogatási és a pályázati bevételek felosztása, amelyek nem tartoznak a Szövetség tagozatainak hatáskörébe,

r)       olyan pénzeszközök esetében, amelyek felett kizárólag a Szövetség rendelkezik a szakágak közötti forrásmegosztás mértékéről való rendelkezés,

s)       állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására javaslattétel,

t)        döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket a jogszabály, vagy az alapszabály, illetőleg a szövetség közgyűlése a hatáskörébe utal.

(3) Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.

(4) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a szövetség részére ingatlan vagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a szövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek. Jelentős vagyoni tehernek és jelentős kötelezettségnek kell tekinteni minden olyan kötelezettséget, amely meghaladja a szövetség éves pénzügyi tervének 50%-át.

 


17. § Az elnökség tagjai.

 

(1) Az elnökség elnökből, az alelnökből, a főtitkárból és az edző bizottság és a dan kollégium képviselőjéből áll, melynek létszáma így öt fő. Az elnökségbe olyan személy is beválasztható, aki nem tagja egy olyan sportszervezetnek sem, amely a Szövetség közgyűlésén szavazati joggal rendelkezik.

(2) Abban az esetben, ha valamelyik szakág nem kívánja létrehozni önálló szakági tagozatát, a közgyűlés jogosult a szakági tagozat helyett elnökségi tagot választani, lehetőleg úgy, hogy a tagozati paritás érvényre jusson.

(3) Az elnökségnek csak olyan nagykorú, magyar állampolgár lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai tisztségüket  társadalmi megbízatásként látják el.

 (4) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:

a)      Az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,

b)      észrevételek, javaslatok tétele a szövetség működésével, az úszósporttal kapcsolatban,

c)      felvilágosítás kérése a szakágakkal összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,

d)      javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,

e)      megbízás alapján a szövetség képviselete,

f)        a szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtsa.

 

(4) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.

 

(5) Az elnökségi tagság megszűnik:

a)      A mandátum lejártával,

b)      felmentéssel,

c)      visszahívással,

d)      elhalálozással,

e)      a szövetségből történő kizárással,

f)        a számvizsgáló bizottságba történő beválasztással,

g)      egyéb összeférhetetlenségi ok esetén, ha azt a tag a megválasztását követő 30 napon belül nem szünteti meg,

h)      lemondással.

 

(6) A (5) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott esetben a döntést a szövetség közgyűlésén jelenlévő tagok kétharmados szótöbbséggel hozzák meg

 

(7)  A Szövetség elnökének és elnökség tagjainak névsorát és szükséges adatait az alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza

 


18.§ Az elnökség működése

 

(1) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és az ügyrendjét,

(2) Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább négy havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, a főtitkár vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével indítványozza,

(3) Az elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül csak a meghívott személyek lehetnek jelen. Az elnökség ettől eltérően is rendelkezhet,

(4) Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a feladatkörét érintő kérdések megtárgyalásakor a bizottságok vezetőit,

(5) A pénzügyi kérdéseket érintő elnökségi ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a számvizsgáló bizottság elnökét,

(6) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a szövetség elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket nyolc napon belül értesíteni kell.

 

19.§ Az elnökségi ülés összehívása

 

(1) A szövetség elnökségi ülését a szövetség elnöke hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.

(2) Az elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést egy héten belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.

 

20.§ Az elnökség határozathozatalának rendje

 

(1) Az elnökség akkor határozatképes, ha az elnökségi tagok legalább fele és plusz egy fő az elnökségi ülésen jelen van

(2) Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) Az elnökség ülésén szavazási kötelezettség áll fenn. A szavazási kötelezettség alól – indokolt esetben – az elnök felmentést adhat.

(4) Az elnökség kétharmados többséggel hoz határozatot:

a)      a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben,

b)      az ügyrendjében megállapított egyéb esetekben,

c)      A 12. § 3) és 4) bekezdés foglaltak esetében.

(5) Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot a hatáskörébe tartozó tisztségviselők megválasztásakor, illetőleg bármely elnökségi tag kívánságára.

 


VIII. A szövetség elnöke

 

21.§

 

(1) A szövetség legfőbb tisztségviselője a szövetség ügyvezető elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a szövetség tevékenységét.

(2) Az elnök feladatai és hatásköre:

a)      A közgyűlés és az elnökség üléseinek összehívása és vezetése.

b)      A szövetség képviselete.

c)      Az alapszabály és az egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése.

d)      A szövetségi testületek munkájának figyelemmel kísérése, javaslattétel ezek napirendjére.

e)      A hírközlő szervek tájékoztatása a szövetség tevékenységéről.

a///)f)        Kapcsolattartás az országos szövetséggel és a tagszervezetekkel, illetve egyéb más szervezetekkel

g)      Aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása

h)      Személyi javaslatok tétele a bizottságok elnökeire, tagjaira,

i)        Döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a szövetség egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe.

j)        Mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.

 

(3)   Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén a főtitkár helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket magának fenntartott.

 

(4)   Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a szövetség más tisztségviselőjére is átruházhatja.

 

IX. A fegyelmi bizottság

 

22. § A fegyelmi bizottság létrehozása

 

(1)   A szövetség tagjaival, valamint az általa rendezett sporteseményeken fegyelmi vétséget elkövető sportolókkal és szakvezetőkkel szemben a fegyelmi eljárások lefolytatására az elnökség fegyelmi bizottságot választ.

(2)   A fegyelmi bizottságot, a fegyelmi vétséget követő harminc napon belül meg kell választani és a lefolytatott fegyelmi eljárást követően fel kell oszlatni.

(3)   A fegyelmi bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályait a MJSZ Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.

 

X. A számvizsgáló bizottság

 

23. § A bizottság megválasztása és működése

 

(1)   A számvizsgáló bizottság a közgyűlés által közvetlenül, négy gazdasági évre választott elnökből és két tagból áll.

(2)   A bizottság ügyrendjét maga állapítja meg az alapszabálynak megfelelően, de legalább 6 havonta egyszer ülésezik. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3)   Határozatait egyszerű szótöbbség alapján hozza.

(4)   A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze és vezeti le.

(5)   A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket nyolc napon belül értesíteni kell.

 

24. § A bizottság feladata

 

(1)   Ellenőrzi a szövetség gazdálkodását, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak, a gazdálkodási szabályzatnak illetőleg a közgyűlés és a szövetség egyéb szervei által meghozott határozatainak megfeleljen.

(2)   A bizottság ellenőrzi, véleményezi és ellenjegyi a szövetség gazdálkodásáról szóló éves beszámolót és az elkészített éves pénzügyi tervet. Ennek hiányában sem a gazdálkodásról szóló beszámolót, sem a következő évi üzleti tervet nem lehet a közgyűlés elé terjeszteni elfogadás céljából

 

25. § A bizottság kötelezettségei és jogai

 

(1)  A bizottság kötelezettségei

a)      A bizottság köteles a szövetség gazdálkodását rendszeresen figyelemmel kísérni és ellenőrizni, hogy az a 24. § (1) bekezdésének megfeleljen.

b)      A bizottság bármely tagja köteles a tudomására jutott a gazdálkodással kapcsolatos bármely szabálytalanságot az elnökség felé írásban közölni és kezdeményezheti az elnökség összehívását 30 napon belül az ok és a cél megjelölésével.

c)      A bizottság köteles a 24. § (2) bekezdésének eleget tenni.

(2) A bizottság jogai

a)      A bizottság jogosult rendkívüli közgyűlést összehívni, ha vizsgálatai súlyos, a szövetség vagyonát és működését veszélyeztető szabálytalanságot állapít meg

b)      A bizottság jogosult a szövetség üzleti könyveibe, ellenőrzés céljából betekinteni, illetve a szövetséget érintő bármely kiadást és bevételt ellenőrizni. Ezt az igényét a betekintést megelőző 5 munkanappal írásban kell közölnie.

c)      A bizottság bármely tagja jogosult a gazdálkodással és szövetség vagyonával kapcsolatos felvilágosítás kérni az arra illetékes személytől.

 

26. § Összeférhetetlenség

 

(1)   A számvizsgáló bizottság tagja nem lehet a Szövetség más bizottságának tagja, illetve a szövetségben más tisztséget nem viselhet.

(2)   A számvizsgáló bizottság tagja nem lehet az a személy, aki a Szövetség könyvvezetését végzi vagy az a személy, aki a könyvvezetést végző társaság alkalmazásában áll.

(3)   A bizottság tagja nem lehet az a személy, akinek a Ptk 685.§ b.) pontja alapján közeli hozzátartozója Szövetségben tisztséget visel, illetve akinek közeli hozzátartozója a Szövetség könyvvezetését végzi vagy annak a gazdasági társaságnak tagja, aki a könyvviteli tevékenységet végzi.

(4) A bizottság elnökének nevét és névsorát a szükséges személyes adatokkal az alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza.

 

27.§ A bizottsági tagság megszűnése

 

a)      a megbízatási idő lejártával,

b)      a bizottság tagjának halálával,

c)      a bizottság tagjának lemondásával.

 

XI. Bizottságok és referensek

 

28. §

 

(1)   A szövetség elnöksége egyes szakfeladatok ellátására további – állandó vagy ideiglenes – bizottságokat hozhat létre, illetőleg referenseket jelölhet ki.

(2)   A bizottságok és referensek feladatait és hatáskörét a szövetség szervezeti és működési szabályzata, a bizottságok működésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott saját működési szabályzatuk határozza meg.

(3)   A bizottságok és referensek véleményezési, javaslattételi, illetőleg szervezési joggal rendelkeznek azokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket.

(4)   A bizottságok üléseit a bizottság elnöke vezeti. A bizottság üléseire meg kell hívni a szövetség elnökét és főtitkárát.

 

XII. A szövetség alelnöke

 

29.§

 

(1) A szövetség tisztségviselője a szövetség alelnöke. Az alelnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a szövetség tevékenységét.

(2) Az alelnök feladatai és hatásköre:

.

b)      A szövetség képviselete.

c)      Az alapszabály és az egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése.

d)      A szövetségi testületek munkájának figyelemmel kísérése, javaslattétel ezek napirendjére.

e)      A hírközlő szervek tájékoztatása a szövetség tevékenységéről.

f)        Kapcsolattartás az országos szövetséggel és a tagszervezetekkel, illetve egyéb más szervezetekkel

g)      Aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása

h)      Személyi javaslatok tétele a bizottságok elnökeire, tagjaira,

              i)     Mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály,       ………illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.

(3)   Az alelnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnök vagy a főtitkár helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket magának fenntartott.

(4)   Az alelnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a szövetség más tisztségviselőjére is átruházhatja.

 

XIII. A főtitkár

 

30.§

 

(1)   A szövetség hivatali szervezetének vezetője a főtitkár.

(2)   A főtitkárt a közgyűlés négy éves időtartamra választja, a tisztségében a főtitkár újraválasztható.

(3)   A szövetség hivatali munkáját és gazdálkodását az alapszabály rendelkezési, a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között a főtitkár irányítja.

 

31 §. A főtitkár feladata és hatásköre:

 

a)      Összehangolja a szövetség tevékenységét.

b)      Összehangolja az elnökség, a bizottságok és a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját

c)      Szervezi a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását.

d)      Előkészíti az elnökség üléseit.

e)      A munkaviszonyban dolgozók felett gyakorolja a munkáltatói jogkört.

f)        Aláírási és utalványozási jogkör.

g)      Megbízás alapján képviseli a szövetséget.

h)      Tájékoztatja a hírközlő szerveket a szövetség tevékenységéről.

i)        Gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról.

j)        Az elnök és a megbízott edzők véleményének figyelembe vételével meghatározza a válogatott csapatok versenyeinek) színhelyét, a külföldi utazások személyi összetételét.

k)      Gondoskodik a szövetségi nyilvántartások vezetéséről.

l)        Figyelemmel kíséri a szövetséggel kapcsolatos jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a szövetségi határozatok módosítását.

m)    Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály vagy egyéb szabályzat, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe utal.

(1) A főtitkár tevékenységéről a szövetség elnökségének számol be.

(2) A főtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén megbízás alapján szakterületi bizottságok elnökei helyettesítik.

 

XIII. A szövetség gazdálkodása és vagyona

 

32.§

 

(1) A Szövetség éves pénzügyi terv alapján gazdálkodik.

(2)   A Szövetség működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

a)      A Szövetség tagjainak a MJSZ által átengedett éves tagdíjai,

b)      magán és jogi személyek támogatásai,

c)      rendezvények bevételei,

d)      a tagszervezetek által befizetett – jogszabályban vagy közgyűlési határozatban megállapított – díjak,

e)      a Szövetség által kiszabott büntetések,

f)        televíziós közvetítések jogdíjai,

g)       reklámtevékenységből származó bevételek,

h)      intézményi háttér működéséből származó bevételek,

i)        állami, önkormányzati támogatás

j)        sportszövetségi támogatás,

k)      pályázati bevételek

l)        gazdasági – vállalkozási tevékenységből származó bevételek,

m)     egyéb bevételek.

 (3) A Szövetség saját nevében szponzorálási szerződéseket, illetve a helyi (települési, területi) önkormányzatokkal támogatási szerződéseket köthet és ezzel az alapszabályba foglaltak szerint rendelkezhet.

(4)   A Szövetség vagyona:

a)      készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg),

b)      készpénzre szóló követelés,

c)      értékpapír,

d)      saját ingatlan és ingó vagyon, illetve a tagozatok kizárólagos rendelkezésére álló ingó és ingatlan vagyon.

e)      A Szövetség bevételével önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel, illetve a Sp. tv. 25. § (1) bekezdése alapján a Szövetség kötelezettségvállalásaiért az országos szakszövetség kezesi felelősséggel tartozik. A szövetség tagjai a szövetség tartozásaiért - a MJSZ által átengedett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek,

f)        A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló. 114/1992. (VII. 23.) Kormány rendelet alapján végzi.

g)      A szövetség nem vállalhat az éves költségvetés 50%-át meghaladó kötelezettséget a számvizsgáló bizottság hozzájárulása nélkül.

 

XV. A Szövetség megszűnése

 

33. §

 

(1)   A Szövetség megszűnik:

a)      felügyeleti szerv által történő feloszlatással,

b)      a MJSZ által történő feloszlatással.

(2) A Szövetség megszűnése vagy feloszlatása esetén a Szövetség vagyona - a hitelezők kielégítését követően - a MJSZ-t illeti, aki köteles az így befolyt bevételt sport célokra felhasználni.

 


XVI. Záró rendelkezés

 

34. §

 

A Szövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységgel kapcsolatos, illetőleg a szövetségben folytatott tevékenységgel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyekben mindaddig nem fordulnak bírósághoz vagy egyéb hatósághoz, amíg a vitás ügyet a szövetség elnöksége nem tárgyalta meg, illetve a MJSZ fegyelmi bizottsága nem adott a vitás kérdésben állásfoglalást.

 

35. §

 

A Szövetség alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a szövetség elnöksége jogosult. Az elnökség állásfoglalása a szövetség valamennyi tagjára, illetőleg szervére nézve kötelező, annak megváltoztatására csak a közgyűlés vagy a MJSZ közgyűlése jogosult.

 

XVII. Értelmező rendelkezés

 

 

Záradék: A fenti alapszabályt a Budapesti Regionális Judo Szövetség 2004. szeptember 09.-i alakuló közgyűlése fogadta el.

 

 

Bodrogi Attila, hitelesítő

Gosztonyi Zsolt, hitelesítő

 

 

1. számú melléklet:

A Szövetség elnökségének tagjai:

 

1.

Petrányi Imre

elnök

2.

Bodrogi Attila

alelnök

3.

Gärtner Sándor

főtitkár

4.

Horváth István

elnökségi tag – bírói tagozat

5.

Illés Sándor

elnökségi tag - edzői tagozat

 

2. számú melléklet:

A Szövetség számvizsgáló bizottság tagjai:

 

1.

Ozsvár András

a bizottság elnöke

2.

Weiber Mihály

a bizottság tagja

3.

Rajmond Gyula

a bizottság tagja

 

 

 

 

 

Vissza a Magyar Sportra

Vissza a főoldalra